Néha rám jön, hogy szeretnék egy jó kést. Olyan, hogy is mondjam, NA. Olyat! Már régen tervezgetek, olvasgatok, igaz, újat már nem lehet, vagy inkább nagyon nehéz kitalálni. Így, én is inkább hozzám közelállót keresek. Ezt a fajtát nem lehet boltban kapni, vagy ha igen, akkor eléggé borsos az ára és még várakozási idő is van. Ennél a típusnál legalább két év.
Valami költséghatékony megoldást kell kitalálni. Mikor először "találkoztam" ezzel a késsel, szinte azonnali volt a szerelem. Még gyerekkoromból maradt rám néhány Martinii kés. Akkor nem becsültem annyira -sajna- mint most, de megragadott már akkor is a skandináv él kialakításának precizitása. Könnyen fenhető, jól tartja az élét, jó az anyaga és ami még fontos, kellemes a fogása. Az egyikkel még annak idején elég sokat zsigereltem is. Elég nagy meló ez a kés részére, a vad bőre, szőre, csontozata hamar kiveszi az élt. De itt is az esetek nagy többségében elég volt egy gyors fenés. Tehát a skandináv élnél tartottunk és Ray Maersnál, a Woodlore-nál. Sokat olvasgattam erről a késről, hogyan alakult ki, miért lett ilyen a penge, a markolat. Egyszerűen tökéletes. Megszerettem, és gondoltam egy merészet "megalkottam" a magamét. No, csak fejben, illetve papíron. Sokat bújtam a netet, olvastam, mértem, rajzoltam, számoltam és vettem egy ideális közép értéket. A kés teljes hossza: 227 mm, ebből a penge: 112 mm a markolat 115 mm lenne. Penge vastagsága 3,8 mm, szélessége 27 mm, anyaga S-101. Skandináv él sík élfelülettel, ne legyen rajta élszalag, ha lehet végig azonos 31° élszöggel. A fokél ne legyen éles. Keménysége 57-59 HRC. Markolat anyaga: sötét színű fa + valamilyen hozzá illő fíber díszítésnek, sárgaréz corby csavarokkal 5 mm -es zsinórfurattal. A megalkotásra felkértem (név) rokonom, Berényi Sanyit. Október végén, november elején talán készen lesz. Ha elkészül, visszatérek és beszámolok róla.
