 |
| Gaming (Ausztria) |
Hétvégét ismét Gamingban töltöttük, pontosabban a lányok ott voltak, csak ketten fiúk mentünk ki ismét. Péntek kellemes volt, igazi kiránduló idő. Meg is tanácskoztuk, hogy másnap elmegyünk kirándulni, korán kelünk, mert meg kell örökíteni a pontban fél hétkor érkező mókust, aki a kert minden zugába elrejti a kis mogyoróit. Piszok gyorsan hámozza le a mogyorót rejtő héjjat, majd ha hibátlannak találja akkor már viszi is. Ezt eljátsz egy párszor és kilenc előtt már el is tűnik. A kérdés csak az volt, hogy ha télire raktároz, hogyan találja meg a nem ritkán másfél méteres hó alatt? De ez az ő dolga... Mi megfigyeltük , a gyerekek kedvéért még kép is készült róla, de itt már jól látszik a fénytelen idő, a nedves levél és bunda... mondanom sem kell szakadt az eső. Nem kicsit, nagyon. Így mint a medve, ki nem látja árnyékát, visszafeküdtem. Nem maradtam sokáig, mert Georg új ötlettel állt elő, ha esik is menjünk. Ketten fiúk elmentünk egy gyors felderítő útra. Bíztunk benne, hogy eláll az eső, de minden maradt a régiben. Délután elmentünk a meglepetés színhelyére, aminek a lányok nagyon örültek, mentünk kisvasutazni Lunz am See-ig. Még így esőben is maradandó élmény volt a röpke másfél órás út. Volt magas hegy, viadukt, sziklafal, gyors hegyipatak stb. No és az angóra tehenekről (vagy mik) ne is beszéljünk. Láttuk Gamingot, a Katedrálist kicsit másképp.
