2010. április 7., szerda

Szabad terület vs. kert

Sokaknak ígértem már, hogy egyszer ha elég bátor leszek kifejtem a véleményem a szabad- és elkerített területről valamint a kertről. Azért rögtön az elején hangsúlyoznám sem erdész, sem vadász nem vagyok.
Hol is kezdjem... véleményem szerint sokan nem ismerik vagy nem tudják mi a különbség a vadaskert és a  bekerített rész között (lehet én sem). A bekerített erdős részeket általában fa, csemete, nagyobb területeket a vad megóvására szoktak létre hozni. Ennek főként (csak a vad szempontjából nézve) etetési időszakokban van jelentősége, hogy ne vándoroljanak el más területre. Az ilyetén jellegű vándorlások komoly veszteséget okozhatnak a vadgazdáknak. Nem mindegy, hogy az általa dédelgetett komoly trófeás vad, épp a vadászszezont egy másik területen tölti, nem annak a társaságnak, erdészetnek származik belőle bevétel.
Ismert (fotós körökben is) vadaskertek például a császári vadaskert a nógrádi vadaskert stb. Az ilyen és hasonló vadaskert rendszerint magánkézben van, vagy éppen oktatási céllal üzemel, mit Bőszénfa. Ez abban különbözik a bekerített területtől, hogy a vadak létszáma -az egy négyzetkilométeren található  élelem, mennyi vadat képes eltartani - jóval magasabb. Itt, intenzív (téli, nyári) etetésekkel nevelik, tenyésztik az állatokat. Ezeken a területeken sokkal jellemzőbb az emberhez szokott állat, mint a teljesen szabad területen. A vadgazdálkodók vérfrissítés és egyéb célokból is szoktak felvásárolni állatokat, így előfordul olykor olykor, hogy kézhez szokott, főként disznókkal találkozik az ember. Még gyermekkoromból halványan emlékszem az öreg Stoflicz Feri bácsira, aki vaddisznókat tartott otthon, és kukorica szárral vakargatta a fülük tövét.
Szeretem azokat a fotóstársakat, akik -tisztelet a kivételnek- egy közelebbről készült képnél rögtön megkérdik: kertben készült? Így könnyű! Ők általában nem vadakat fotóznak tapasztalatom szerint, hanem madarakat. Abba bele sem gondol, hogy amit ő művel sokkal károsabb, mert ha télen beeteti a madarait azt nem lehet csak úgy abba hagyni. rendszeresen kell végezni, különben elpusztulnak. Én általában cserkeléssel szoktam vadakat fotózni, kisebb mértékben lesből, lessátorból. Hiába látszik az állat szelídnek, elég neki egy szag, mozdulat, bár mi és kész a baj. Engem is értek már balesetek nem oda figyelésből. Taposott meg szarvas, lökött fel disznó. Eddig megúsztam. Érdekes, madarak még nem estek nekem....