Ismét eltelt egy hét, kicsiny erdei kint léttel. Készült azért megint egy két szokásos kép is. Meg szokatlan is. Néha azért elég éberen is szoktam figyelni az erdő vadjait (köszi a képet Flamenak). De van amikor a természet legyűri az odalátogatót :) .
Az előző napok esős, frontokkal tarkított napjait az állatok is megérezték. A frontok közeledtével egyre többen eltűntek az erdő mélyére. Csak egy pár rosszcsont malac maradt a szóró közelében. Van akit kissé megijesztenek ezek a malacok. Valóban néha kellemetlen érzés ha úgy követ, mint egy kutya a gazdáját, azután egyszer csak gondol egyet és teljesen megváltozik a viselkedése. Ezért kell folyamatosan figyelni őket, mikor milyen reakciót váltunk ki belőlük. Itt is volt egy két jó példa, ha hirtelen mozdulatokat teszünk feléjük, akkor kicsit ijedősebbek lesznek, és előfordulhat, hogy ezt másképp reagálják le mint gondolnánk. Rossz esetben baleset is lehet belőle. Előfordulnak másfajta balesetek is, mint például ami Orsival is történt a hétvégén, kicsi barátkozás malackával oda-vissza, és malacka megkapta a kezét. Rögtön tetanusz lett a vége. Igaz, ez az eset a vadasparkban történt, de jó tudni, hogy akármilyen barátságosak és aranyosak akkor is vadállatok. Ez egy egyszerű kis véletlen baleset volt, de egy kisebb gyereknek talán mély traumát okozhat.
