2013. szeptember 28., szombat

Bőgésben

Már nagyon vártam, hogy bőgés legyen, az az igazi, amikor még a hideg is futkos az ember hátán. Pont ilyenben volt részem. Szó szerint futkosott a hideg, néha versenyt futva az adrenalinnal. Annyira jó hallgatni ezeket a fenséges állatokat. Van az egészben valami vadság, mocskosság, szex, de ott van valahol a nyugalom, az erdő csendje is. Más időszakokban, hónapokban is itt vannak velünk, de nem mutatják meg magukat akárkinek. Meg kell érte dolgozni, de most a párzási időben, amikor erejük teljében pompáznak kivételt tesznek emberrel, állattal. Most láthatjuk, sőt hallhatjuk is a királyokat. Még néhány nap és elcsendesedik az erdő, egy-egy halk böffentés után ismét teljes némaságot fogadnak, mint valami szerzetes. Kímélni kell a hangszálakat, hisz jövőre ismét ki kell hívni a vetélytársakat a meccsre, ezt pedig csendben nem lehet...
... de nincs pihenő, hiszen szinte a gímek bőgésével összefolyva rögtön jön a dámok barcogása.




















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése