2014. február 11., kedd

Agymenés

Régebben gondolkodtam olyan ötleteken -sajnos már nem saját ötlet -, hogy "élő közvetítést" adni az erdőből. Nem igazán értettem, hogy embereket miért csak egy gólyafészek érdekelhet, miért nem érdekli  őket az erdőben élő állatok mindennapja? Csak a saját tapasztalatomra építve tudom, hogy ott is vannak izgalmas dolgok, történések. Itt valóban nem igazán lehet egy "szarvasfészek" vagy "vaddisznófészek" belsejébe betekintést nyerni, de itt nem is ez lenne a cél szerintem. Viszont a növényevők között is van némi harc a táplálékért. Nem ugyan az a harc folyik, mint a ragadozóknál, nincsenek meg azok a markáns rangsor béli különbségek.
Dr. Csányi Vilmos etológus professzor írt több könyvet is az állatok viselkedés kutatásáról. Vezetésével sok kísérletet is folytattak pl: farkasokkal, hogy az előző bejegyzésekhez is kapcsolódjak kicsit. Ha jól emlékszem ő fogalmazta meg, hogy az állatvilágban a valódi csoportnak akkor tekintjük több állat csoportosulását, ha az a szociális vonzódás eredményeképp alakul ki. A valódi csoportban az egyedek együttműködnek, és a csoport szerkezettel rendelkezik.
Ha nem a szociális vonzódás, hanem valamilyen más, legtöbbször külső tényező hatására alakul ki a csoportosulás, az aggregációnak nevezzük. Az aggregáció létrejöttét okozó külső tényező például az időjárás. Másik oka lehet sok állat aggregálódásának az, hogy az élőhelyen valamilyen létfontosságú forrás (például víz vagy táplálék) foltosan található meg, ezért az állatok kénytelenek egymás közelében tartózkodni. Ragadozók jelenlétének hatására is kialakulhatnak aggregációk. 
A csoportokat lehet a csoport fennállásának időtartama szerint is tipizálni. Eszerint megkülönböztetünk állandó és átmeneti csoportokat. Átmeneti csoportok létrejöttének egyik oka lehet a párzás. Számos faj esetében megfigyelt jelenség az ún. lek-viselkedés. A lek, vagy párzódomb egy olyan hely, ahol a hímek összegyűlnek, és a nőstények párt választanak maguknak közülük. 

Hát valami hasonlóra gondoltam én is, mikor eszembe jutott a kamera kihelyezésének ötlete. Több céget is felhívtam annak idején és folyamatosan falba ütköztem. Még a kamera fajtájáig sem jutottunk el, hogy egyáltalán mit kéne kihelyezni a közvetítés végett. Az áramellátásról ne is beszéljünk, csak napelemes megoldás jöhetne szóba, vagy akkumulátor sűrűn cserélgetve. A másik nagy dilemma a felszerelés megőrzése lenne. Drága, jó honpolgáraim mindent lopnak, még azt is ami le van betonozva. Csak azt nehezebb. De más országokba miért van erre pénz és miért érdekli az embereket? Miért tudják felhasználni etológiai megfigyelésekhez, tananyagokhoz. Azt hiszem ezeket a kérdéseket nyitva hagynám...
Cserébe álljon itt egy link, egy működő vadkameráról.