Tegnap, december 12 -én volt Videcz Ferenc, Az öreg tölgy meséi című meseregény rendhagyó könyvbemutatója. Már a kezdetek sem mentek simán; az előkészületek folytak, mikor a nyomda hívott, nem lesz kész a könyv. Még nem pánikoltam, hiszen van még majd egy napom a kezdetig. Eltelt 12 óra, kezdtem kicsit izgulni, hiszen a megrendelt 1 000 darabból 3, azaz három darabot tudtam csak a kezemben fogni, azt is kézzel készítették el. Az indulás előtt 7 perccel kaptam meg a beígért mennyiséget és a maradékot is. Igen, az is baj, ha többlete van az embernek, nekem történetesen 700 darabbal volt több :) semmi sem jó! :)
Megnyugodtam, és délnek véve az irányt, mentünk Bonyhádra. Megérkezés után, kezdődtek az előkészületek, megismerkedtem Videczné Marikával és Videcz Virággal. Beszélgettünk kicsit a könyvről, zenéről, mindenről. Minden jónak tűnt, vártuk a kezdetet. Ekkor jött a telefon, hogy kollégáink lerobbantak az autópályán, így sem a kezdésre, de mint később kiderült a rendezvényre sem tudnak megérkezni. A probléma csak az volt, hogy a forgatókönyv és a levezetés is Peti kezében volt. Kis tanácskozás után minden problémát sikerült áthidalni, a résztvevők szinte semmit sem vettek észre. Agyaki Gáborék kürtszavával megkezdődött a könyvbemutató. Oláh Csaba VKE elnök bevezető szavait követően, Békés Sándor író, újságíró, nagyon jó humorral, néha kis iróniával fűszerezve mutatta be a könyvet. Majd én is hozzáfűztem pár gondolatot, hogyan is lett a kéziratból ez az igazán kis kézbe való mű.
