Azt hiszem, pont valami ilyenre gondoltam, mikor azt írtam, hogy ide rendszeresen kell írni. Eltelt majd egy hét és egy vonásnyit sem írtam. Igaz sok minden nem is történt. Dórival voltunk Nyíregyházán az olasz versenyen, ahol természetesen nem azok a kérdések szerepeltek, mint amit megjelöltek a felkészülési anyagnál. Többen el is véreztek a versenyen. Mi is. :( Igaz, Dórinak van még esélye, mert indulhat jövőre is...
Hazafelé, a kisasszony kérésére, "kihalasztott" azaz kihalt falvakat,tanyákat keresve más úton jöttünk. Így keveredtünk el Hortobágyra. Itt, már szinte remegett a kezem a fényképezőgép után, és már át is vette az irányítást a testem felett az akaratom. Fék. Megállás. Kutatás a csomagtartóban. Találat! Már elől is a gép "csőre töltve". Pont jókor. Épp magyarázom gyermekemnek, hogy milyen szépségei vannak a Hortobágynak.... és már tüzelnem is kellett.
Igaz, túl sok minden más nem is történt, mivel nem ide készültünk, így nem lehetett cserkelgetni, "vadászni" a kiszemelt prédára. Ez a kis kitérő is megdobogtatta a szívünket annyira, hogy valamikor visszajöjjünk együtt is. Az is igaz, hogy Dóri nem igazán szereti a madárfotózást, de majd lesznek őzek, vagy megszokja és megszereti. :)
