2013. augusztus 21., szerda

Blues

Élményekben gazdag volt a tegnapi nap. Kivételesen nem erdei túráról szeretnék tudósítani, hanem koncert fotózási próbálkozásomról. Még nem szeretném elárulni mi is ez a koncert fotózás, még csak tanuló fázisban vagyok. De ha így haladok, még a végén koncert fotós lesz belőlem. Nem is olyan rossz dolog. Az elsőtől az utolsó percig élveztem. 
Most Kőbányán szólt a blues, ahogy a rendezvény címében is olvashattuk. A hazai blues és rock zene ikonikus alakjai léptek fel a koncert második felében. Tátrai Tibusz, Póka Egon, Földes László Hobo, Deák Bill Gyula, Babos Gyula és még sorolhatnám...
Mi is az a blues, a blues zene?  A blues egyszerre egy zenei forma és egy zenei műfaj, amely a 19. századi, Egyesült Államok-beli mélydéli afro-amerikai közösségektől származik, spirituális- és munkadalokból, hollerekből, üvöltésekből, kántálásokból és ritmikus elbeszélő-balladákból áll. A blues alapját a tipikus akkordmenet és a blue note jellemzi. A tizenkét-ütemes blues az egyik legelterjedtebb akkordmenet, de ezek a tulajdonságok megtalálhatók a dzsesszben, a rhythm and blues-ban és rock and roll-ban is.
Bevallom - talán nem nagy bűn - voltak olyan előadók akiket még hallomásból sem ismertem. Ilyen volt a Pace Palmers és az Anna and the Barbies. 
A nyolc fiatal tehetségből álló Pace Palmers fantasztikusan nyitotta meg a napot, Adriennek hihetetlen hangja van. Találkozhattunk velük is a backstageban. 

  
Pace Palmers
 






















Lassan kezdtek befutni a koncert további fellépői is, megérkezett Ferenczi György és mindenki által nagyon várt Pásztor Anna is, az Anna and the Barbies front embere. Anna egy jelenség, még kismamaként is kitett magáért. A rajongók gyűltek szép számmal, rengetegen énekelték slágereiket, kicsiktől a nagyokig. Más volt látni egy koncertet ennyire belülről. 



Anna and the Barbies
Anna után kis technikai szünet, és jött a szájharmonika virtuóza Ferenczi György és a Rackajam. Nem akarok itt sem szuperlatívuszokban írni, tetszett. Egy valami nem, ő volt az egyetlen aki leküldött a színpadról. De ennek semmi köze a zenéhez, pontosabban csak annyi, hogy zavarta ha mászkálnak. Ebben azért nincs semmi bántó. 


























Ferencziék után ismét egy nagyobb színpadi átalakítás a hangok és egyebek terén, majd jöttek Tibuszék. Az első fellépők voltak, akik nem énekeltek, de valahogy nem is hiányzott. A közönség is tátott szájjal hallgatta a gitárszólókat. Először láttam élőben, testközelből igazi Gibson gitárt. Igazi örömzene volt a javából.





... és eljött az est fénypontja -számomra legalább is - HOBO azaz Földes László és Bandája. A színpadra lépés rögtön egy ünnepléssel kezdődött, hiszen Póka Egon 60 éves lett. Isten éltesse! Hobo vendégei voltak még Babos Gyula, és Deák Bill Gyula.

Deák Bill Gyula, Kovács Róbert X. ker. polgármesterével, háttal Földes László Hobo
Póka Egont, a kerület díszpolgárát Kovács Róbert polgármester köszöntötte először, majd sorban zenésztársai, barátai.































































Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése