Nem is tudom az idejét mikor írtam ide egy betűt is. Volt, amikor kint jártam, de sok eredményt nem tudtam felmutatni, inkább csak sétálgattam, képek nélkül.
Az az igazság, hogy úgy érzem mintha kiégtem volna. Valamivel több, mint öt éve indult útjára ez a blog, és most érzem azt, hogy nem tudok mit írni. Ennek több oka is van, illetve lehet. Talán a családi "zűrök", válás, kórház stb., az új munka, ami igazából sok pozitív töltöttséget ad, de ennek ellenére nem tudom. Vannak kudarcok, talán ezeket viselem egy kicsit most nehezen, ezért érzem, hogy nem megy tovább. Keveset vagyok kint a természetben, a kedvenc helyeim kissé messzebb esnek, nincs idő eljutni csak úgy, igazából mászkálni, fotózgatni.
Valóban öregszem...
Most is minden este tanulok, ha nagy leszek, vadász leszek. Megtudtam, a lövészet is olyan, mint a biciklizés, nem lehet elfelejteni. Azért sikerült két kilencest és egy nyolcast lőni három lövésből. Tizenöt év "fegyvertelenség" nem számított, csak a gyakorlás kell hozzá és minden maradhat a régiben. Igaz, vadászni nem nagyon fogok, de a nagyvadfotózásban is fontos a vadászati alapismeret, a pontos vadászati idények, faj, kor, trófea, betegségek és sorolhatnám a további ismereteket. Ha sikerül levizsgázni, szívesen ellátogatok egy két vadászatra, talán ott is elkél egy ember akinek fényképezőgép van a kezében, nem pedig .....
Talán, hogy visszajöjjön a kedv a blogoláshoz, talán megint kellene álmodnom egy nagyot. A tavalyi év fantasztikus volt, imádtam 'Az öreg tölgy meséjét', az első tettekkel teli évet a VKE-ben, azt hiszem ezt az álmot kell tovább folytatni, kiegészíteni apró kis szemhunyásokkal.
Jó éjt mindenkinek!
