2018. november 28., szerda

Idézetek

Olykor-olykor nem árt újra felidézni nagyjaink híres, vagy ismert mondását. Számomra a nagy elődök közzé tartozik Nadler Herbert (1883. május 13. - 1951. június 7. magyar vadászati szakíró) is. Tőle idézném talán a két legismertebbet, amit nem árt megismerni vadászoknak, természet kedvelő, szerető embereknek:

"Hajnal: csak hat betű papíron; jelentőségét csak az tudja, aki ismeri, aki nemcsak szemével látta, hanem lelkével megérezte, aki elmerült a virradás természeti csodájában, aki áhítatosan nézte a keletről jövő rózsás derengést és megérezte a végtelenséget és az örökkévalóságot."

"Aki siet és mohón vadászik, nem ér rá a vadászsikert értéke szerint megbecsülni, nem ér rá boldognak lenni és az igazi vadászéletnek örülni, elmulasztja meglátni, észrevenni mindazt, ami a vadászatban a legszebb s amit néhány sor betűvel leírni, az avatatlannak megmagyarázni nem lehet."

"Vadászembernek alig lehet olyan cserkészete, amelyben nem telik öröme, mert függetlenül a vadászsikertől, mindig sok a néznivalója, mindig van, ami érdekli"