Már 'ikszedik' alkalommal mentem ki a vadföld sarkára, hogy talán sikerülne egy naplementés, bikás képet valahogyan összehozni. Az istenért nem akar összejönni. A meleg miatt, mikor kijönnek, már esélytelen fotózni. Pedig a feltételek egyre jobbak, már ideálisnak is mondható, le lett vágva a fű, kényelmessé tettem a leshelyet. Olyan jól sikerült a lest kialakítani, hogy közel 270° -ban lehet fényképezni. Természetesen megfelelő álcázás mellett. Az utóbbi években mindig igyekszem a lehető legkevesebbet mutatni magamból. Sokan mondják, hogy ez előnyömre is válik. De ez csak a vadak felé igaz. Csak ők ne lássanak.
Tegnap este is több mint három órát vártam a "semmire". Mostantól inkább kis jegyzetfüzetet viszek magammal, így a pontos időpontokat, irányokat feltudom jegyezni. No és veszek egy kalapot és nevet változtatok. Indianára. Hehe. Néha tényleg hasznos lehet, már többször hasznát tudtam volna venni, megtervezni leseket, útvonalakat, jegyzetelni mit láttunk... vagy mit tudom én. Néha jól jönne egy kis összehasonlítás az évek között, mennyire rabjai a szokásoknak a vadak, az itató mindig ugyan abban az időszakban van e bealgásodva stb.
Már nincs sok idő, lassan augusztus és kezdődik a szarvasbőgés is. Még ezt a néhány hetet tudom csak kihasználni a fotózásra.
