Régi álmom, hogy egy olyan füzetet hozzak létre szakemberek segítségével, ami segíti az erdőbe látogatók kikapcsolódását. Ha valakinek arra támad kedve, hogy medvehagymát gyűjtsön, akkor tudja, hogy mennyit lehet belőle haza vinni. tudja mennyi somot vagy bodzát vihet magával és az erdőben talált agancs nem az övé.
Erről szeretnék létrehozni egy gyűjteményt erre az oldalra. Az erdőben elsősorban az erdő és vadgazdálkodás folyik, mint ágazati forma. Ennek vannak szabályai, melyek törvénybe és rendeletekbe foglalt. Ennek bizonyos részei vonatkoznak az ide látogatókra is.
A jogszabályi háttér, amit jó ha hallott már mindenki. Persze nem kell megtanulni csak ismeret szinjén tudja az ember, hogy nem csak úgy átmászok a kerítésen és megyek, mert az erdő az enyém is.
Vadgazdálkodás, vadászat
(A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény mindenkor hatályos szövege)
(79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól )
(a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 5. számú melléklete alapján)
az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról (a hivatásos vadászok rendészeti feladatainak részleteiről)
(412/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet egyes vadgazdálkodási eljárásokra vonatkozó szabályokról)
a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól
Természetvédelem
Természetvédelmi törvény
(1996. évi LIII. törvény a természet védelméről)
Erdőtörvény
(2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról)
275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet
az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről
276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet
a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról
348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról
13/2001. (V. 9.) KöM rendelet
a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről
(1996. évi LIII. törvény a természet védelméről)
Erdőtörvény
(2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról)
275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet
az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről
276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet
a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról
348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról
13/2001. (V. 9.) KöM rendelet
a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről
Egy-két apróságot picit részletesen is érdemes megnézni. Ilyen például az erdei gomba. Mennyit is vihetek haza? Ha én lennék Chuck Norris, azt mondanám az összeset. De ez nem igaz. A környékünkön közel 2000 gombafaj él, melyek közzül pár százba botlunk bele utunk során és természetesen csak az emberi fogyasztásra alkalmasakat gyűjtsük. A gombák tavasztól őszig terjedő időben szinte mindig megtalálhatók az erdőben. A legkedveltebb gombák az őzláb, a tinóruk, róka-, galambica- (galamb) gomba. Az őzláb valóban igazi húshelyettesítő is tud lenni. Hatalmas kalapja rántva valami isteni :) . Magánhasználatra a törvény által előírt mennyiség gyűjthető naponta, ha ebből kis zsebpénzt is szeretnénk, akkor engedélyt kell kérnünk, aminek feltételei is vannak. Hivatalosan erdei mellékterméknek hívják a gombát (is). Mindig tanul az ember.Az erdei melléktermékek erdőterületen történő gyűjtésével
kapcsolatosan az erdőgazdálkodók megalkották az eljárási rendjüket. Az eljárási rend alapjául az érvényes Erdőtörvény szolgál, melynek értelmében az erdőterületen
található gomba, vadgyümölcs, illetőleg gyógynövény gyűjtése erdei haszonvételnek
minősül, melynek gyakorlása az erdőgazdálkodó jogosultsága. Az erdei melléktermékek gyűjtése
állami erdőterületen egy esetben kivételt képez: Az egyéni szükségletre történő gomba,
vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtése állami erdőterületen – vagyis az erdőgazdálkodó által kezelt területeken is – szabadon folytatható, ha az nem haladja meg a napi 2 kg-ot.
Az engedélyről:
- mindig a területileg illetékes erdészet állítja ki
- terület és időszak megjelölést tartalmaz, maximum egy éves időszakra szól, az adott év december 31-ig
- Mindig magunknál kell tartani, ha gombát gyűjtünk, mert ellenőrízhető és a szakszemélyzet részére kötelesek vagyunk bemutatni
- ha nem tudjuk igazolni és ezzel megszegjük a szabályt, az erdészeti hatóság azonnal visszavonja engedélyünk.
Fontos tudnunk, hogy védett területen az erdei melléktermék gyűjtéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges, aminek beszerzése a kérelmező feladata.
A gombaszedéssel kapcsolatos, általánosan ismert etikett mellett a természeti környezet védelme érdekében a következő szempontokra hívjuk fel az erdőjárók figyelmét.
Gondosan és figyelemmel járjunk el, csak a biztonsággal felismert, ehető gombákat szedjük le!
Gondoljunk arra, hogy az emberi fogyasztásra alkalmatlan, mérgező gombák is az erdei ökoszisztéma hasznos „munkatársai”, ezért ne pusztítsuk el őket!
Gombaszedés során ne tapossuk szét a gombákat, ne dúljuk fel élőhelyüket, viselkedjünk úgy, mintha az erdő és a gombák vendégül látnának bennünket az otthonukban!
Fokozottan védett természetvédelmi területen tilos letérni a turistautakról, bármiféle erdei termék gyűjtése is tilos! A fokozottan védett területek határát a terepen tábla is jelzi.
„Fűben, fában orvosság”, tartja a régi mondás. És valóban, az erdőben számos olyan fás- és lágyszárú növényfaj él, amelyek valamely része gyógyító hatással rendelkezik.
Minden állami erdőterületen külön engedély nélkül lehet személyes felhasználásra gyógynövényeket gyűjteni - lásd mint a gombák -, de a hazavihető maximális mennyiség naponta: 2 kg/fő.
Fontos tudnunk, hogy védett területen az erdei melléktermék gyűjtéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges, aminek beszerzése a kérelmező feladata!
Az engedélyről:
- mindig a területileg illetékes erdészet állítja ki
- terület és időszak megjelölést tartalmaz, maximum egy éves időszakra szól, az adott év december 31-ig
- Mindig magunknál kell tartani, ha gombát gyűjtünk, mert ellenőrízhető és a szakszemélyzet részére kötelesek vagyunk bemutatni
- ha nem tudjuk igazolni és ezzel megszegjük a szabályt, az erdészeti hatóság azonnal visszavonja engedélyünk.
A tiszta víz korunk egyre inkább felértékelődő természeti kincse. A jelentősebb kirándulóhelyeken lévő források vízminőségét az erdőgazdaságok közül néhányan tájékoztató jelleggel időszakosan bevizsgáltatja, azonban fontos tudni, hogy a forrásvíz minősége a vízhozamtól, évszaktól függően gyorsan változhat. Ezért a bevizsgálás eredményeitől függetlenül a források vizét mindenki csak saját felelősségére fogyassza!
Néhány iható forrásvizünk, a teljesség igénye nélkül:
Forrás Település Megye Tájegység
Acskó-kút-forrás Bódvaszilas B-A-Z megye Aggtelek–Rudabányai-hegyvidék
Ámor-forrás Mályinka B-A-Z megye Bükkvidék
Anna-forrás Miskolc B-A-Z megye Bükkvidék
Aranylaposi-forrás Zalaegerszeg Zala megye Zalai-dombvidék
Bán-kút Nagyvisnyó Heves megye Bükkvidék
Béla-forrás Sopron Győr-Moson-Sopron megye Alpokalja
Bukfenc-forrás Gyöngyös Heves megye Mátravidék
Bükkfa-kút Gyöngyössolymos Heves megye Mátravidék
A stabil vízhozammal rendelkező kiépített források vízminősége nagy valószínűséggel egész évben fogyasztásra alkalmas. A gyalogos természetjárók számára a források korlátlanul rendelkezésre állnak: kezet moshatunk, felfrissülhetünk, és a túra közben akár kiürült kulacsunkat is megtölthetjük.
Nagyobb mennyiségű forrásvíz otthoni fogyasztásra történő vételezéséhez, a víz szállításához úthasználati engedély kiváltása szükséges. Az úthasználati engedélyeket az illetékes erdészetek, illetve adják ki.
Az engedélykérelmek eljárási díja jelenleg: 10.000 Ft + ÁFA (a díj, néha eltérhet az erdészetek között)
Jóváhagyás esetén az engedély az összeg megfizetése után kerül kiállításra, a befolyt összeget az erdők fenntartására fordítják. Ezek között első helyen szerepelnek az utak, sétautak fenntartására végzett munkák, az erdei pihenőhelyek karbantartása, a tisztások kaszálása és a hulladék pihenőhelyek környékéről történő rendszeres elszállítása.
Talán két éve (2020, ha netán három év múlva találnál rá) lehetett előszőr hallani a méhlegelőkről és azok fontosságáról. Aki rendszeresen látogatja az erdőt mezőt, bizonyára többször is látta már a "Vigyázz méhek" feliratot. Az erdőkben maga a fák képviselik, ők a természetben elsődlegesen fontos méhlegelőnek számítanak, az akác virágából készülő méz hungarikum, míg a hársméz kiváló gyógyhatással rendelkezik.
Minden állami erdőben, végezhető méhészeti tevékenység, amelyhez azonban a területileg illetékes erdészet engedélye szükséges. Az engedélyeztetési folyamat során egyeztetni szükséges a méhcsaládok telepítési helyét és időtartamát.
A méhészeti tevékenység az erdei turizmust, valamint az erdő- és vadgazdálkodási tevékenységeket nem zavarhatja. Méhcsalád nem helyezhető el lakóterület, turistaút, egyéb közjóléti erdei létesítmény 50 méteres körzetében.
A méhészeti tevékenységet végző a méhveszélyre figyelmeztető táblát köteles elhelyezni a kaptárok megközelítési útvonalain, az azoktól számított 50 méteres távolságra.
erdőfelújítás – új erdőállomány létrehozása természetes vagy mesterséges úton, olyan területen, ahol előzőleg is erdő állt (a felújítás az előző állománytól eltérő fajokkal is történhet)
erdőtársulás – az erdei vegetáció olyan egysége, amely meghatározott környezeti (termőhelyi) igényű, törvényszerűen ismétlődő, állandó megjelenésű és faji összetételű. Az erdőtársulások kialakulását alapvetően a termőhelyi tényezők (klíma, hidrológiai jellemzők, talajtípus, termőréteg vastagsága) határozzák meg
erdőtelepítés – erdő létrehozása olyan földterületen, amelyet korábban más módon hasznosítottak (más művelési ágban szerepelt), vagy olyan kitermelt erdő területén, amely legalább 10 évig nem került felújításra
exóta – nem őshonos, rendszerint más kontinensről vagy klímaövből behozott és termesztésbe vont faj (pl. duglászfenyő); lásd még: „idegenhonos”
fafajcsere – a területen álló faállomány egészének kitermelését követően új, az eredetitől eltérő fafajokból álló erdő telepítése. Elsősorban védett területeken a nem őshonos állományok (feketefenyő, akác) kiváltására alkalmazzák
faültetvény – jellegzetesen nemesített, klónozott szaporítóanyaggal, rövid vágásfordulóban, intenzív erdőművelési eljárások alkalmazásával fenntartott erdőállomány
idegenhonos – a nem őshonos (exóta) faj fogalmával szinonim fogalom, de általában szűkebb értelemben, a jelenlegi ország területén, illetve egy-egy táj vonatkozásában idegen eredetűnek tekinthető fajra használatos (pl. feketefenyő)
kultúrerdő – jellegzetesen idegenföldi (exóta) vagy meghonosodott fafajjal vagy nemesített szaporítóanyaggal létesített állományok, amelyekben hagyományos (extenzív) erdőművelési módszereket alkalmaznak
mesterséges felújítás – a kitermelt erdőállomány helyén mesterséges úton (magvetés, csemeteültetés, sarjaztatás révén) létrehozott új erdő, rendszerint idegen eredetű szaporítóanyaggal
növedék – faállomány vagy faegyed adott időegység (pl. egy évtized) alatti átlagos vagy aktuális (folyó éves) méretváltozása (átmérő, magasság, fatérfogat vonatkozásában)
őshonos – botanikailag az utolsó nagyobb klímaváltozás (Kr. e. 800) óta az adott tájegységben természetesen előforduló faj
tarvágás – a teljes vágásérett erdőállomány kitermelése, amelyet erdőfelújítás követ. A főváros környékén ritkán, főleg az idegenhonos fafajból álló erdőkben, pl. fafajcsere esetén használatos
természetes felújítás – olyan erdőművelési beavatkozás, amelynek során a faállományt saját szaporítóanyagával, természetes úton újítják fel
természetközeli erdőgazdálkodás – olyan erdőgazdálkodási mód, amely lehetőség szerint a természetes erdődinamikai folyamatok maximális kihasználására törekszik
újulat – egy erdőállomány természetes úton létrejött generatív, esetleg vegetatív utódai, vagyis az erdőben természetes úton magról kikelt, vagy sarj eredetű facsemeték
erdőterv – a körzeti erdőtervnek az adott erdőterületre vonatkozó adatai, iránymutatásai és előírásai alapján készült, 10 évre szóló erdőgazdálkodási terv
záródás – az állomány egyedei közötti versengés erősségét kifejező viszonyszám, amelyet általában a fakoronák által borított terület és az erdőrészlet területe arányával jellemeznek
