Sokat gondolkodtam azon, mit is tehetnék, hogy az oldal érdekes maradjon, 'képes' legyen (legyenek rajta fotók is, ne csak képes legyen információkat közölni), meg izgalmas. Próbáljon bemutatni egy hobbit, egy életformát, egy életérzést, vagy valami ehhez hasonlót. Mutassa be továbbra is a természetet és mindent, lehetőleg mindent amit csak lehet. Persze ez egyedül kicsit nehézkes lenne, ezért hívom majd segítségül: Silvanust, St.Hubertust és Dianát.
Silvanus az erdők (silvae), legelők és nyájak,
határok és majorságok ősi itáliai istene, akit falun minden házban tiszteltek,
de titkos hatalmától féltek is. Rendesen három szobrot állítottak neki, egyet a
házban, egyet a mezőn és egyet a birtok szélén. Ősszel aratóünnepét ülték és a
gyümölcs zsengéjét neki áldozták. A költők néha Pannái és Silenosszal is
azonosítják és több Silvanusról is beszélnek. Pannóniában nagy tiszteletben
állott, mint Silvanus Domesticus; egy aquincumi emléken pedig három
Silvana is szerepel. Többnyire szakállasán ábrázolják, a bal vállán állatbőr,
fején fenyőkoszorú, jobb kezében kacorkés, bal kezében fenyőgally.
Hubert vagy Hubertus (a
vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentje) fiatalkorában Neustria királya,
III. Theuderich párizsi udvarában nevelkedett. A majordomus, Ebroin azonban a
legtöbb nemest elüldözte, és az ifjú Hubert is az Austrasiai királyság metzi
udvarába menekült. A metzi majordomus, Pippin, szívélyesen fogadta Hubertet, és
udvarmesterré nevezte ki. Hubert 682-ben vette feleségól Floribanne-t, a
leuveni herceg lányát, aki azonban fiuk születése után meghalt. Hubert ekkor
visszavonult az udvari élettől és korábbi nagy szenvedélyétől, a vadászattől. A
rákövetkező év nagypéntekén Hubert mégis vadászni indult, és a legenda szerint egy
gyönyörű szarvast pillantott meg, agancsai között fénylő kereszttel. A szarvas
tanácsára felkereste Maastricht püspökét, Lambertet és annak irányításával
papnak tanult, rövidesen felszentelték és rövidesen Lambert egyik legfőbb
segítője lett. A legenda szerint 708-ban Hubert zarándoklatra indult Lambert
tanácsára és éppen Rómában tartózkodott, amikor Lambertet
meggyilkolták. A szent legendája szerint a pápa látomásban értesült a gyilkosságról
és ugyanez a látomás sugallta, hogy Hubertet nevezze ki a megüresedett püspöki
székbe. Hubert maga is kereste a mártíromságot, de számos kísérlete sikertelen
volt. 720-ban egy látomás alapján Szt. Lambert tartományait Liège városába
vitette, ahol megalapította a liègei püspökséget.
Diana holdistennő a római mitológiában népek
védnöke, a nők, a szülés és gyermeknevelés patrónája, az állatok és a vadászat
istennője. Temploma Ariciánál volt, melyet augusztus 13-án, a
rabszolgák ünnepén alapítottak, Rómában pedig az Aventinuson volt
a szentélye. Neve a dia (fény) tőre vezethető vissza és a „holdfény”
szinonimája. Diana kultusza a klasszikus köztársaság korban tovább
bővült. A görög panteon más isteneinek átvétele mellett a meglévőket
is azonosították görög istenekkel, így Dianát Artemisszel. Ekkortól
a vadászat (A vadászat azon tevékenységek összességét jelenti, amit a
vadon élő állatok felett az ember hajt végre. Nemcsak az állat elejtését értik
ez alatt, hanem beletartozik a vadgazdálkodás, a vadvédelem, a trófeák
kezelése, az állatok gondozása és esetleges befogása is. A vadászattal
foglalkozó szakembereket vadásznak nevezik.) istene is. Ő uralja a
vadállatokat és a vadont is, valamint a szüzesség jelképe. Megmaradt a latin
népek, a szülés és a nők védnökének és holdistennőnek is, amely
tulajdonságokkal Artemisz sosem rendelkezett.
